Jó embert kerestek

Jónak kell lenni, vagy elég „elég – jónak” lenni? Döntés kérdése a választás, vagy a körülmények összjátéka, nyomása, elvárása tesz minket jóvá vagy rosszá? Egyáltalán ki határozza meg, mit jelent jónak lenni, melyik elvárást kell ahhoz teljesíteni, hogy megkapd, vagy elveszítsd ezt a címkét?

Számít egyáltalán a címke – vagy bármely másik?

Ezt a kérdéskört volt szerencsém kissé körbejárni pénteken. A vizsgálat eszköze ezúttal a színház volt, mégpedig a most megnyitott OFF színház első debütáló darabja, a „Jó embert keresünk”  Pesty – Nagy Kati rendezésében. A Bertold Bercht által írt dráma látszólag  a múlt század korai éveiben játszódik, valójában pedig teljesen mindegy, hogy mikor és hol. Ugyanúgy lehetne a helyszín az ókori Róma, mint a mai Budapest, mert az igazi helyszíne az emberi lélek.

A történet egy fiatal kurva körül zajlik, aki egy éjszakára vendégül látja az isteneket. Ők megjutalmazzák ezért, és kinevezik „jó embernek” Innentől indulnak a bonyodalmak. A lány meg akar felelni a címkének, de az is lehet, hogy születése okán jó ember? Egyáltalán lehet valaki tisztán jó anélkül, hogy ebbe belehalna? A mű és a rendezés sodró, gyors tempóban dobálja körénk a jelenből is oly jól ismert szituációkat és konfliktusokat, a stúdiószínházi jelleg miatt pedig hamar bevonódunk a történetben. Figyelni kell végig, de ez nem válik az élvezet hátrányává – ez a darab az elmédre hat, nem a szemedre. A másfél órás játékidőben nem sok üresjárat akad, viszont nem válik fárasztóvá, mert a helyenként groteszk, de végig érthető és az öncélú művészkedéstől tartózkodó rendezés pont annyira veszi igénybe az agyat, amennyire az még befogadható.

Szerinted mitől jó a jó?

A történetnek számos olvasata van és lehet. A lányt láthatjuk egy szerencsétlen, született vesztesnek, megalkuvónak vagy normális, hétköznapi embernek  attól függ, mi magunk mit vetítünk bele ebbe a tükörbe. A környezet néhány jól elhelyezett vonallal ábrázolt sztereotip figurája kerek egész, kortalan, de ismerős világot rajzolnak fel, amiben súlya van a cselekménynek. A fő hozadéka pedig az, hogy az ember elgondolkodhat olyan kérdéseken, hogy mi a helyes és mi a helytelen, melyik árulás a kevésbé fájdalmas, meddig érvényes kifogás a szerelem mögé bújni, és legfőként: van olyan, hogy Jó ember?

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s