Csipphiány

Szuper – stresszes beszerzők az anyaghiány miatt leálló autógyárakban és PS5 – re habzó szájjal várakozó gamerek. Mi a közös bennük? Az hogy a problémáik gyökéroka a globális chiphiány. Mivel jómagam is szenvedő alanya vagyok mindkét jelenségnek, ezért kicsit utánajártam, hogy mi is az ok a problémák mögött. Egy nagyon érdekes, és szakmai szemmel tanulságos ellátási láncot találtam a háttérben. Nem vagyok expert a témában, pusztán érdekelt. Ha van meglátásod, vagy netán tapasztalatod, akkor örömmel veszem, ha megosztod velünk!


A chip, ez az okos kis szilikonlapka életünk minden területén ott van. A gyártási folyamata azonban ehhez képest meglehetősen ismeretlen a nagyközönség számára. A nagy nevek, mint például az NVDIA nem gyártócégek, ők csak a designért felelnek. Viszont a láncban több nagyon komoly pont van, ahol erősen szűkös a kapacitás, és emiatt sérülékeny tud lenni az ellátás. Nézzük meg közelebbről az egyes pontokat, ahol a kapacitás erősen beszűkül.

Szűk keresztmetszetek


A legismertebb ezek közül mindjárt a chipgyártás. Ezen a piacon alig egy maroknyi cég osztozkodik. Közülük messze kiemelkedik a meglehetősen prózai elnevezésű Taiwan Semiconductor Manufacturing Company, (TMSC) amelynek a kapacitása a piac nagyjából 60%-át lefedi. A koncentrációról minden elárul az az adat, hogy az első 5 cég, a TSMC, a Samsung, az UMC és a Globalfoundries a piac 80%-át uralják. Természetes, hogy ha ők megremegnek, akkor mindenki háta borsózik. Ezek mellett a gyártók mellett az Intel vágott most bele egy komolyabb beruházásba. Arizónában kezdtek el egy 20 milliárd dolláros építkezésbe, ahol a tervek szerint 2023 – ban megindul a gyártás. A koncentráció egyik hátránya, hogy természetszerűleg minden cég a saját legnagyobb vevőinek fog kedvezni. Ha a te céged / iparágad nincs a pixisben, akkor meglehetősen csekély az érdekérvényesítő képességet. (erről bővebben itt írtam: Mielőtt üzletelnél.


A másik szűk kapacitás a WFE piac. Nem hallottatok még erről? Nyugi, én sem, mielőtt elkezdtem volna feltérképezni a témát. A Wafer Fabrication az az eljárás, aminek során a félvezető lapkára felhordják a vezető rétegeket. Ezt a piacon nagyon sokáig egyeduralkodóként egy holland cég, az ASML dominálta. Most már kicsit „javult” a helyzet, de még mindig 5 cég viszi a piacot.

Ez a lánc békeidőben kisebb – nagyobb problémákkal, de működött. És akkor jött a COVID.

Kereslet – robbanás


A kereslet iszonyatos mértékben emelkedett az utóbbi évtizedekben. A mobilfónia robbanása mellett a IOT terjedése, az ipari felhasználások emelkedése az elektromos közlekedés térnyerése mind – mind nagyon komoly keresletnövekményt generált. Ez alól nem kivétel az autóipar sem. A járgányokba egyre több elektronika került. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy mekkora volt a változás, még úgy is, hogy az autógyárak meglehetősen lomhán adoptálják a legfrissebb IT kütyüket.


A lezárások első hullámára a piac jelentősen átrendeződött. A kereslet az autókra visszaesett, a 2019 – es 74,8 millió eladott új autó helyett 2020 – ban csak 63,8 millió talált gazdára. A nagy gyártók ezzel kalkuláltak hosszú távon is, így ehhez igazították a rendeléseket. Emellett a szórakoztató elektronikai piac kilőtt, illetve az autóipar is elkezdett kilábalni a gödörből. Előrejelzések szerint 69 ~ 70 millió új autót fognak idén eladni. Ehhez jön hozzá egyfajta öngerjesztő folyamatként az a reakció, amikor is a készlethiány lehetőségére mindenki készletfelhalmozással reagál, így váltva valóra a jóslatot. Ezt a jelenséget mára mindenki ismeri, lásd még az élesztőért és WC papírért vívott ütközeteket 2020 elején.


A kereslet tehát erősen megnyomta a COVID miatt amúgy is problémás kapacitásokat A gyártók értelemszerűen a számukra fontosabb nagy vevőkre koncentráltak, így inkább az IT és az elektronikai ipar felé priorizálták a gyártást és a kereskedést. Nem véletlen, hogy a TSMC három legnagyobb vevője az Apple, a Huawei és az AMD. A végtelenségig optimalizált ellátási lánc gyorsan kiürült, ami pedig részleges gyárbezárásokat okozott.

Mi várható?


Ahogy az Intel példája is mutatja, kapacitásbővülés. Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Dollármilliárdos beruházás, ami pénzen kívül szakértelmet is követel. Így a rizikó velünk marad a jövőben is. Messze nem vagyunk még a végén, sok dolog fog történni a következő időszakban. Emiatt a tanulságok levonása kissé még korai, de véleményem szerint vásárlói szinten alaposan át kell gondolni a tanulságokat, és a raktározási – készletezési stratégiát. A stratégiai termékek esetében nem hanyagolhatjuk el a nagyon alapos piacelemzést és a mechanizmusok megértését. Ez egy eléggé általános tanulság ahhoz, hogy más üzletágakban is megfogadjuk.

Tanulság

Mások hibájából tanulni az egyik legolcsóbb fejlődési mód. Ezért érdemes okulni a történtekből, és átnézni a beszállítói bázist. Ha az alábbi kérdésekre megnyugtató választ tudsz adni, akkor nincs nagy gond:

  • Vannak szűk keresztmetszetek az ellátási láncomban? Ha igen, akkor hol, és mit okozhat ez nekem?
  • Mindegyik termékemnek van alternatív szállítója vagy valamiféle helyettesítő terméke?
  • A készletszintem elégséges átvészelni egy – egy rövidebb ellátási zavart?

One thought on “Csipphiány

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s