Tudom, nem tudom, ass’e tudtam hogy van!

Annak idején, amikor a mindennapokat még a mikor-makro-vállalatgazdaságtan szentháromsága határozta meg, folyton elhangzott egy bűvös szó: “Racionális döntés” Keynes egész frankó karriert épített erre, irigylem érte, de nekem valahogy már akkor sem volt teljesen kerek a történet. Ahhoz túl sokszor hallottam az ominózus mondatot: “Jó ötletnek tűnt” Az, hogy ezt rendszerint reggelente jegyezte meg valaki, a tárgya pedig az előző éjszaka elfogyasztott alkoholos italok mennyiségére vonatkozott némiképp levont az élettapasztalat értékéből. Emiatt nem is lázadtam a tananyag ellen. Ha racionális az a döntés, hát racionális…

Aztán jött a nagybetűs élet, meg a valóságban megtapasztalható döntési helyzetek sokasága. Vegyük meg? Ne vegyük meg? Vele szerződjünk? Csupa kérdés, amire záros határidőn belül választ kellett adni. Sok információ, rengeteg tény és vélemény, érdek és indok. Racionalitás? Az is volt, de kissé korlátozottabb mértékben, mint ahogy a nagkönyvben, vagyis a Mikroökonómia I- II kötetekben leírták. Meggyőződésem lett, hogy ez a tétel…khm…nem teljesen állja meg a helyét a laborvilágon kívül. Herbert Simon úr ezt olyan jól kifejtette, hogy rögvest kapott is egy közgazdasági Nobel – díjat. Így feleslegesen nem szaporítottam a szót, gondoltam, minek fejtsem ki még egyszer a tézist. Akit bővebben érdekel, az olvassa el a “Korlátozott racionalitás” című könyvet, de a lényeg ez:

“Az emberi racionalitás azért korlátozott, mert a gondolkodási kapacitásunk, az elérhető információ és a döntésre szánt időnk véges.”

Egy céges döntési helyzetben az információt három csoportba tudjuk sorolni: Tudom; Nem tudom; Azt se tudom, hogy létezik.

Az első kategória a legtisztább. Meg akarok venni egy gépet, tudom, mennyibe kerül, tudom mikorra lesz itt. Tények, ami alapján össze tudom hasonlítani a különböző lehetőségeimet. Összeadom – kivonom – döntök.

Nem tudom” kategória: Meghatározott célcsoportnak akarok eladni egy adott terméket. Tudom, hogy a csomagolás színe és anyaga befolyásolja a vásárlási döntést, de nem tudom, hogy mekkora mértékben. Tehát tudok az információ létezéséről, de nincs a birtokomban. Ilyenkor két dolgot tehetek. Vagy meghozom a döntés az adott infó nélkül, vagy pedig nekiállok, és beszerzem az adatot. Igen ám, csakhogy az időm véges, az erőforrásaim úgyszintén. Lehet, hogy egy nagymintás kutatás pontosan megmondja, hogy piros vagy kék masnival a tetején fogy-e majd jobban az az adott termék, de tíz milla a kutatás, a teljes profitom meg három. Megéri? Nem. Egyébként a Big Data és az egyéb IT szolgáltatások zömének ez a lényege: minél alacsonyabbra verni a lécet, hogy minél olcsóbban lehessen minél több adatot átverni a “Nem tudom” kategóriából a “Tudom” dobozba

A harmadik kategória pedig – ahogy a neve is mutatja – egy igazi rejtély. Hiszen ha a befolyásoló tényező létéről sem tudok, akkor hogyan mérjem fel, miként hat a döntésmre? Nos, ezt a kategóriát soha nem lehet teljesen megszüntetni. Piacismerettel, termékismerettel, nagyon komoly adatelemzéssel lehet szűkíteni a létét, de teljesen eltűnni soha nem fog. Ez pedig nem baj, hiszen ha ez így lenne, döntéshozókra sem lenne szükség.

Miért fontos ez?

TTapasztaltam, hogy számos döntést nagyon nehéz meghozni. Találkoztam olyan vezetőkkel – sőt, vezetői kollektívákkal is! – akik a végteleneségig gyűjtötték az adatokat, kérték az újabb és újabb excel táblákat, elemzéseket és számsorokat. A végén pedig a döntés minősége semmivel nem lett jobb, mint azokban az esetekben, ahol nem merültek bele a végletekig részletezett adatgyűjtésbe. Egy vezető feladata, hogy döntsön, azon infók alapján, amik relevánsak, és amelyek elégségesek a jó döntés meghozatalához. Hogy mennyi az elég? Nos, ez már neked, mint vezetőnek kell tudnod. Azt pedig, hogy jó döntést hoztál-e, az élet megmutatja.

Viszont ne feledd el: Ha nem döntesz, akkor majd más kiválasztja helyetted, hogy mi legyen. Ez pedig nem egy racionális döntés a részedről…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s